KÖSZÖNTŐ!
Tisztelt Olvasó!
Köszöntöm Önt egyesületünk Honlapján!
A Nyugállományú Honvédők Nagytarcsai Egyesülete 2002. január 18.-án 23 fő alapító taggal kezdte meg működését.
A megalapítás igénye már a 90-es évek végén megfogalmazódott, amikor több, a helyőrségben állomásozó katonai alakulat díszlokált vagy megszűnt és az állomány egyre több tagja nyugállományba került.
Az alapot a 104. honi légvédelmi rakéta ezredtől nyugállományba kerülők képezték, mely az elmúlt évek során fokozatosan növekedett és jelenleg a tagság létszáma már meghaladja a 160 főt.
Alaptevékenységi körünkben a tagság érdekvédelme és a honvédelmi hagyományok őrzése, ápolása mellett jelentős a kulturális, szabadidős tevékenység is.
Az Egyesület alapító tagjainak, választott vezetőiknek nevét, alapszabályzatunkat és még számos információt igyekszünk tagságunk és olvasóink számára ezen a honlapon megjeleníteni.
Kérem Önt arra, hogy véleményét, javaslatait ossza meg velünk és legyen rendszeres olvasója, véleményezője honlapunknak.
Aktivitását megköszönve, jó erőt és egészséget kívánva:
Papp János nyá. ezredes
elnök
I. NAGYTARCSÁRÓL
"A település kedvező földrajzi viszonyai már ősidők óta idevonzották az embereket. A talált edénytöredékek alapján falunkban a településnyomok kora a neolitikum (Kr.e. 5500-2300) vonaldíszes cserépedénykultúrájának idejére tehető.
A rézkor (Kr.e. 2300-1900) emberének tárgyai - az obszidián magkő (tokaji vulkáni üveg), és az abból pattintott kőkés, a füles köcsög stb. - egy zsugorítva eltemetett rézkori férfi csontváza mellett feküdtek.
A szkítakor (Kr.e. VI-IV. század) emlékei a szobros csörgők, melyeket a délorosz sztyeppékről idetelepült lovasnomád nép hozott magával. Az egyiken álló, a másikon összeroskadó bika szobra van. A csörgők belsejében vasgolyók mozognak. Ezeket az eszközöket 2500 évvel ezelőtt a sámánok használták szertatásaik alkalmával, amelyeket a föld jobb terméséért, az állatok szaporodásáért és az ellenségeik feletti győzelemért végeztek. Szertartásaikat mindenkor áldozatokkal kísérték. Tudományos vizsgálatok bebizonyították, hogy a csörgők és a csengők együttes hangja harmónikusan összecseng, vagyis tudatosan öntötték ki olyan formára, amilyenek.
A szkíták után a szarmaták jazig törzse jelent meg területünkön - Pannónia rómaiak által történt megszállásával egyidőben. Telepük az Urasági dűlőben volt: az ott talált leletek bizonyítják ezt.
A magyar honfoglalás korából származó leletanyagból, a X. század végi köznépi temető sírjaiból megtudjuk, milyen díszeket viseltek, milyen eszközeket használtak az akkor idetelepült magyarok. Megtekinthetjük azokat a birka bokacsontokat is, melyek egy gyermek kockajátékaként szolgáltak.
Az Árpád-kori éremleletből 4 darab látható a kiállításon. A teljes leletanyagot, a közel 5000 db ezüst pénzt egy cserépedénybe téve rejtették a földbe 1241-ben, valószínűleg a tatárok elől. Abban a korban ennyi pénzért 37 ökröt vagy két páncélt is lehetett venni.
A falu további történetét oklevelek, birtokszerzésről szóló iratok, adójegyzékek segítségével kísérhetjük nyomon. Megtudhatjuk azt is, hogy a török korban is fennállt a falu, és csak a felszabadító háború során dúlták fel. A Rákóczi szabadságharcról csíktarcsai katonák névsora tanúskodik, gazdasági iratok ismertetik az 1848-as állapotokat, az 1900-as névváltozást okirat bizonyítja: a falut azóta hívják Nagytarcsának. A kiállításon természetesen bemutatásra kerül a XX. század is - korabeli újságok, iratok, röplapok, fényképek, pénzek segítségével. A fotókon az általános iskola építését, s a községfejlesztés néhány fontos állomását is megtekinthetik az érdeklődők." (Részlet Molnár Lajos-Győri Péterné-Molnárné Hajdú Margit: Nagytarcsa története...című művéből.)
II. KATONAI HELYŐRSÉG LÉTREJÖTTE, KEZDETI TEVÉKENYSÉGE
"Nagytarcsa helyőrség a Honvédelmi Minisztérium terve szerint 1950-51 évben kezdett kialakulni. Terv szerint alkalmasnak találták a helyet laktanya építésre, egy szemrevételezés után elkezdődött az építése. Az eredeti terv szerint egy a fővárostól nem nagy távolságra épülő helyen egy új szervezésre kerülő alakulatot fognak elhelyezni. A laktanya építése 1952-ben fejeződött be és a Zalka Máté nevet kapta, a spanyol polgárháború egyik katonai vezetőjéről. Az első alakulat, mely a laktanyában kapott elhelyezést a 9. Önálló vegyivédelmi zászlóalj. Parancsnoka Farkas Béla százados. Az 1953. évi szervezés során a Vezérkarfőnök MN.VKF Szervezési és Mozgósítási Csoportfőnökség 00950/1953. számú rendeletében utasította a zászlóalj parancsnokát, hogy az új laktanyába Nagytarcsára vonuljon be. A zászlóalj parancsnoka az őszi átszervezés végrehajtásáról a következőket jelentette: „ A 9.önálló vegyivédelmi zászlóalj áttelepült Ercsiből- Nagytarcsára ... A szervezés végrehajtása után a zászlóalj elhelyezése megfelelő. A laktanyai építkezés még nincs teljesen befejezve, a melléképületeket még most is építik. A raktárhelyiség kevés, ideiglenes raktárnak a felvonuló épületeket használják fel. A zászlóaljnál a tisztek és a nős tiszthelyettesek lakáshelyzete rossz. A tiszti lakások építését még csak most kezdték meg és csak 1954. májusban fejeződik be. Nincs lakása 5 tisztnek és 9 tiszthelyettesnek a helyőrségben. A nőtlen tisztek közül 20 főnek szükségszerű, 8 főnek pedig egyáltalán nincs lakása és így a laktanyában vannak elhelyezve." A honvéd helyőrség létrejötte Nagytarcsán 1953-ban történt meg, a zászlóalj áttelepülésével. A parancsnoki állomány összetétele a következő 1953 őszén: Zászlóalj és egyben helyőrség parancsnok Farkas Béla százados, - második világháborúban a budai önkéntes században harcolt Budán - és 1947-ben tiszti rendfokozatba előléptették. Helyettese: Nagy Zoltán főhadnagy. Politikai helyettese : Nádai György őrnagy, Törzsparancsnok Marosi Károly főhadnagy. A zászlóalj jelentős helyet foglalt el a Magyar Néphadsereg abban az időben történt fejlesztésében. A vezérkar önálló vegyivédelmi osztálya Reményi Gyula őrnagy - később tábornok - nagy figyelmet fordított a zászlóaljra és a helyőrségre. A zászlóaljnál megkezdődött a sorállomány és a tartalékosok kiképzése. Nagy létszámban vonultak a hadkötelesek százai, különböző tanfolyamokra is. Az első kiképzési évben 1168 főt képeztek ki a laktanyában. A zászlóalj parancsnoksága és személyi állománya 1954-ben, a nagy Dunai árvíz idején a Szigetközben nyújtott segítséget és akadályozta meg a gátszakadást. Kiemelkedő munkásságukért többen elismerésben, kitüntetésben részesültek. A helyőrségben az 1950-es években számos katonai bemutatót tartottak, köztük a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia hallgatói részére is. Az 1956-57 forradalmi események a helyőrségben is éreztették hatásukat. A laktanyából kettő szakaszt a rádió védelmére, biztosítására rendeltek, melyek odaérkezéskor szétszóródtak. Közben sajnos életét vesztette Cs. Kiss Albert honvéd. November 4.-től a laktanyát szovjet egység foglalta el. A zászlóalj megmaradt részei a község iskolájában tartózkodtak. A rendőrséggel együtt a rend fenntartását, az anyagok begyűjtését és megőrzését végezték. A zászlóalj 1957. február - márciusban ismét megkezdte és folytatta tevékenységét a laktanyában és a helyőrségben. Közben parancsnoki beosztásokban is változások történtek. Helyőrség és laktanya parancsnok: Rovó Szilveszter őrnagy, Helyettese: Bernáth István százados, Politikai helyettes: Mészár József százados, Törzsparancsnok : Takács János százados. 1958-tól parancsnok: Nagy Gyula őrnagy, parancsnok helyettes: Baráthfalvi Vendel százados, törzsfőnök: Hajósi János százados. A helyőrségben 1958-ban először mutatták be az új sugárzásjelző műszereket, melyek rendszeresítésre kerültek. Az év folyamán harckészültségi gyakorlatokat, kiképzést és táborozást folytattak. A helyőrségben nagyobb változás következett be 1960. júniusban, amikor elrendelték az alakulat áttelepülését Nagytarcsáról Szekszárd helyőrségbe. A változtatás nyilvánvalóan számos nehéz problémát jelentett a parancsnoki, tiszti, tiszthelyettesi állománynak. A már kialakított, megismert helyőrségi, laktanyai, községi körülmények, iskoláztatások igen kedvezőtlen hatással jártak. Az áttelepítést előkészítette és szervezte Reményi Gyula alezredes a Magyar Néphadsereg vegyivédelmi főnöke, Papp József százados kiképzési főtiszt és Bedő Bálint százados. A laktanyát 1960. júliusában az Országos Légvédelmi Parancsnokságtól kijelölt megbízottak vették át. Az épületkezelő részleg a laktanyában maradt, néhány katonával és a személyzettel őrizték. Átmeneti időszak következett néhány hónapon keresztül, mivel újabb alakulat létrehozása később kezdődött meg. Helyőrség parancsnokok voltak időrendben a következők:
| 1953-tól: |
Farkas Béla százados |
| 1957-től: |
Rovó Szilveszter őrnagy |
| 1958-tól: |
Nagy Gyula őrnagy |
| 1960-tól: |
Sárközi Sándor alezredes |
| 1961.08. 01-től: |
Tétényi Emil őrnagy, később alezredes |
| 1970-től: |
Békési Miklós alezredes |
| 1978. 04. 01-től: |
Vass József alezredes, később ezredes |
| 1984. 03. 01-től: |
Lakos Ottó alezredes, később ezredes |
| 1991. 07. 01-től: |
Nagy Tibor alezredes |
| 1997. 11. 01-től: |
Dudás András mk. alezredes, később ezredes |
| 1999. 06. 01-től: |
Papp János ezredes |
| 2001. 06. 05-től: |
Halmai Ottó mk. ezredes. |
A helyőrség parancsnokok rövidebb-hosszabb időn keresztül Nagytarcsa területén és körzetében állomásozó csapatok, intézetek, bázisok irányítását végezték, a helyőrség általános rendjét felügyelték a Vezérkar főnökének megbízása alapján. Igyekeztek jó kapcsolatot kialakítani a helyi állami szervezetekkel, polgári vállalatokkal és egyesületekkel. Legtöbb esetben sikerült is a közös terveket, rendezvényeket összehangolni és jó eredményeket elérni, különösképpen a helyi ismeretek alapján. Számos jó példa utalt is erre az évek során." (Részlet Sárközi Sándor: Szilaspatak völgyében... című könyvéből.)
Seres László:
VAGYUNK
Csak egy volt az utunk,
egy a lélegzetünk.
Egy volt a szív, a tűz, a hév,
de szerteszét hulltunk,
hol van már ezredünk,
győzelmi-dal virágjait légi-
rakétáink hordozzák-e még.
S mit egykor megéltünk
-nincs hozzá fogható-
ott a vérünk vasban, kőben.
Minden cseppjét védjük,
mint víztükrét a tó.
Ott lesznek lázadó génjeink
mindig az utánunk jövőkben.
Állunk még szikáran,
vagy féltérdre rogyva.
Vagyunk egytestnyi nemzedék.
Szó a néma szájban
mi vagyunk dadogva.
Fenn szikrázó, kies hegyorom,
lenn rejtélyes tengerfenék .
2000 03 01
Az Egyesület alapító tagjai:
1.Vass József nyá. ezredes
2. Csima Mihály nyá. alezredes
3. Harsányi Béla nyá. őrnagy
4. Dudás András nyá. ezredes
5. Kovács Imre nyá. őrnagy
6. Benő Gyula nyá. alezredes
7. Gál Lajos nyá. százados
8. Bede Attila nyá. törzszászlós
9. Nagy Gyula nyá. alezrede
10. Dinya József nyá. őrnagy
11. Bajcsi Károly nyá. százados
12. Istvánovszki Tibor nyá. hadnagy
13. Kovács János nyá. százados
14. Vörös Ákos nyá. alezredes
15. Cs. Molnár András nyá. őrnagy
16. Seres Lászlóné nyá. törzsőrmester
17. Kincses Józsefné hv. nyugdíjas
18. Seres László nyá. alezredes
19. Kovács Vilmos nyá. alezredes
20. Juhász Mihály nyá. alezredes
21. Tétényi Emil nyá. vezérőrnagy
22. Krasnyánszki János nyá. őrnagy
23. Kecső János nyá. alezredes
Az Egyesület vezetői:
2002. január 18. - 2006. november 09. között
Elnök: Dudás András nyá. ezredes
Titkár: Seres László nyá. alezredes
Vezetőségi tag: Csima Mihály nyá. alezredes
Kecső János nyá. alezredes
Nagy Gyula nyá. alezredes
Benő Gyula nyá. alezredes
Vass József nyá. ezredes
Pénzügyi Ellenőrző Bizottság:
Elnök: Bede Attila nyá. tözszászlós
Tag: Seres Lászlóné nyá. törzsőrmester
Kincses Józsefné hv. nyugdíjas
2006.november 09. - 2010.november 26. között
Vezetőség
Elnök: Papp János nyá. ezredes
Titkár: Ondreák István nyá. őrnagy
Tagok: Vass József nyá. ezrede
Kecső János nyá alezredes
Zsár Imréné hv. nyugdíjas
Pénzügyi Ellenőrző Bizottság
Elnök: Bede Attila nyá. törzszászlós
Tag: Szántai József nyá. törzszászlós
2010. november 26.-tól-2014 november 21-ig
Vezetőség
Elnök: Papp János nyá. ezredes
Titkár: Kiss István nyá.mk. őrnagy
Tagok: Vass József nyá. ezredes
Seres László nyá.alezredes
Kecső János nyá. alezredes
Zámbori Tiborné nyá. zászlós
Zsár Imréné hv. nyugdíjas
Pénzügyi Ellenőrző Bizottság
Elnök: Bede Attila nyá. törzszászlós
Tagok: Szántai József nyá. törzszászlós
Kenesei Péterné hv.nyugdíjas
2014 november 21-től
VEZETŐSÉG
Elnök: Papp János nyá. ezredes
Titkár: Kiss István nyá. örnagy
Tagok: Vass József nyá. ezredes
Kecskeméti Gábor nyá. őrnagy
Bede Attila nyá. tzls
Zámbori Tiborné nyá. tzls
Zsár Imréné hv. nyugdíjas
PÉNZÜGYI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG
Elnök: Bartos Jánosné hv nyugdíjas
Tag: Pákozdi Ferenc nyá. tzls
